A magyarok fordítják lakással kapcsolatos szolgáltatásokra kiadásaik legnagyobb részét 28 európai ország lakossága közül, és a legkisebb arányt költik utazásra vagy üdülésre, valamint pihenésre, szórakozásra. Ha tíz százalékkal több pénzük lenne, leginkább élelmiszerre adnának ki többet, és félre is tennének a pluszból a Nielsen felmérése szerint.

Magyarországon az átlagos kiadások 36 százalékát fordítják lakhatásra, míg az európai átlag 25 százalék. Az otthoni étkezésre kiadott 25 százalék szintén magasabb az európai átlagnál, amely 21 százalék - derül ki az internetező fogyasztók körében végzett globális felmérésből.

Az online felmérés magyar válaszadói pénzük 8 százalékát adják ki kommunikációra (a mobiltelefontól a kábeltévéig), és annak 7 százalékát költik mindennapi közlekedésre.

A gyógyulás költségei átlagosan 4 százalékot visznek el, az otthonon kívüli étkezés, továbbá megtakarítás vagy befektetés 3-3 százalékot képvisel. Képzésre vagy tanulásra, háztartási elektromos készülékekre vagy szórakoztató elektronikára, továbbá pihenésre és szórakozásra további 2-2 százalék jut.

A havi költésekből a kedvtelésből történő utazás vagy üdülés 1,2 százalékkal részesedik Magyarországon, ami a legalacsonyabb arány a huszonnyolc vizsgált európai országban. Szintén a magyarok költik a legkevesebbet pihenésre, szórakozásra.

Ha a jelenleginél 10 százalékkal több állna rendelkezésükre, abból a magyarok átlagosan 2-2 százalékot fordítanának otthoni étkezésre, illetve megtakarítanának vagy befektetnének. Ezután a lakhatás, ruházkodás, a pihenés, illetve a szórakozás, valamint a közlekedés következne, kerekítve 1-1 százalékos említéssel. Otthon fogyasztott élelmiszerre büdzséjükből a legkisebb arányt a svájciak és a dánok költik 21, illetve 22 százalékkal, valamint az írek és az olaszok 23-23 százalékos aránnyal.

A lakhatás általában a déli országokban - ahol keveset kell fűteni - a legolcsóbb, 19-24 százalékos aránnyal. Lakásra és a vele kapcsolatos szolgáltatásokra pénzük mindössze 22 százalékát adják ki a svédek, míg az oroszok és a svájciak 23-23 százalékát.

MTI