Alakul ez

Ez világos, hogy bármire költjük az ország bevételeit az élénkítő hatású valamilyen formában. Fogyasztás, megtakarítás is, kivéve ha a párnában tartja valaki otthon. Ha Árpi két tanácsadás között felszippant egy kis kokót néhány táncoslány fenekéről Ibizán az is gazdaságélénkítés valahol valamilyen formában, extrém példa. :)

Minden kiadást felfoghatunk államadósság növelésnek ha abból indulunk ki az össz kiadásunk minden évben több mint az össz bevételünk államilag. Bármire költünk arra rásüthetjük azt, hogy növelte az államadósságot.

Viszont én úgy gondolkodnék van 15-20 k mrd közötti költségvetési bevétel annak hány % -a az mnyp /év ? 2% mondjuk? Az össz bevétel 2%-os részének a felhasználásáról beszélünk nehogy már ez tegye tönkre a rendszert. :)

Minimum lehet évente 1000 mrd Ft környéki különféle adókedvezmény ilyen olyan címen a rendszerben. Mnyp pedig olyan 300-400 mrd környéke volt /év.

Mondjuk csak nyugdíjnál maradva önyp-be befizet a polgár adókedvezményre jogosítja. Arra nincs lóvé, hogy mnyp-t fenntartsuk de arra van, ha befizet önyp-be akkor adókedvezményt kapjon ? Logikai bukfenc. Ugyanígy az összes adókedvezményt fel lehetne sorolni. Mondjuk az éves adó és járulékbevétel legalább 10%-át kiosztjuk ilyen olyan kedvezményekre, az nem növeli az államadósságot? Dehogynem.

Ha megnézzük az öngondoskodást nyugdíj címén jelenleg kb 1 millió önyp, kb 100-200 k nyugdíjbiztosítás és mondjuk 100 k alatti számú nyesz számla. Ebben van ugye átfedés ugyanannak az embernek van nyesz-e, önyp-je és nyugdíjbiztosítása is. Miközben mondjuk szaladgál 6 milió felnőtt de még nem nyugdíjaskorú. Hatalmas méreteket ölt az ilyen célú öngondoskodás.

Szóval azt tudom mondani kár volt a diófát eltüzelni mert éppen hideg volt. :)

Lehetett volna csak egy ötletelés átmenetileg lecsökkenteni az oda menő járulékot, aztán megint növelni mondjuk mostanra. Nem mindjárt sarló kalapács aztán vas és acél országa leszünk. :)