Alakul ez

Ugyanakkor vedd észre, hogy ha az emberek a jelenben megkapják a pénzt, az sem kerül ki a gazdaságból, abból is lesz egy részéből megtakarítás, más részéből pogácsa vásárlás. Makrogazdasági szempontból teljesen mindegy, hogy az állampolgár, vagy a mnyp generál befektetést. Lsd. belföldi megtakarítások alakulása 2010 óta igen-igen jelentősen nőtt a nulláról. Már régen lepipálta a mnyp-pal együtt rendelkezésre álló megtakarítást 2010 előttről.

Másrészt viszont egyértelmű hátránya a mnyp-nak, hogy a második pillér explicitté teszi az államnak a nyugdíjfizetésből származó adósságát. Ami miatt egy ország pénzügyi sebezhetősége nő. Az implicit adóssággal - felosztó-kirovó rendszerből fakadó államadósság a kutyát nem érdekli, mivel az 40-50 év múlva jelentkező probléma és így is úgy is fenntarthatóvá kell tenni előbb-utóbb (nyugdíjkorhatár emeléssel járadékcsökkentéssel stb.). De ha a mnyp-ba befizetendő járulék kiesése miatt hitelt kell felvenned, az azonnal megjelenik a hiányban és ezáltal az államadósságban. Ezt az adóssággerjesztő folyamatot lehet diófának tekinteni. Mivel ez a folyamat még 20-30 évig tartott volna, és az államadósságban megjelenik a nyugdíjigérvényből származó államadósság egy igen nagy része, további 20-30 év alatt mekkora államadóssággá is fejlődött volna ez a diófapalánta? Elérhette volna csak az ebből !!! fakadó adósság a GDP 100%-át szvsz. Mindez növeli a pénzügyi sérülékenységet, különösen egy eleve 85%-os államadóssági rátával rendelkező ország esetén. Ráadásul ha ezt ki kell ellensúlyozni, akkor oktatás, eü, közbiztonság stb. terülétenek a finanszírozását kell jelentősen csökkenteni - ami szintén nem a fejlődés motorja, tehát megintcsak a jelenben rombolsz, de nagyon.

Szóval önkéntes megtartásával pontosan teljesül az általad preferált több lábon állás feltétele anélkül, hogy az államnak beleértve az állampolgárokat pozíciója mnyp miatt romlana.