2011. december 16. | 19:43

Magyar bankok különböző besorolásait rontotta pénteken a Moody's Investors Service, egyebek mellett a devizaalapú hitelek okozta problémákra hivatkozva, írja az MTI. A nemzetközi hitelminősítő péntek esti londoni bejelentése szerint a leminősítések a K&H Bankot, FHB-t, az Erste Bank Hungaryt, MKB-t és a Budapest Bankot érintik.

A Moody's ezeknek a bankoknak az esetében egyrészt az önálló besorolást rontotta, valamint gyengítette a tulajdonosi támogatás megítélését, amelyet két külföldi tulajdonú bank, a K&H és a Budapest Bank devizabetéti osztályzatához figyelembe vesz.

Mindezek alapján a cég a Budapest Bank, a K&H Bank, az FHB, az Erste Bank Hungary és az MKB esetében a betéti és az adósi besorolásokat is rontotta.

A Moody's közölte, hogy e döntéseit három fő tényező vezérelte: az eszközminőség a vártnál gyorsabban romlik, és ez valószínűleg 2012-ben is folytatódik; részben a devizahitelek előtörlesztése miatt növekszik a bankok jövedelmezőségére és tőkehelyzetére nehezedő nyomás; emellett megvan az a kockázat, hogy gyengül a tulajdonos bankok elkötelezettsége magyarországi tevékenységük iránt.

A hitelminősítő kiemelte, hogy a nem teljesítő kinnlevőségek aránya a bankok hitelportfolióin belül az idei harmadik negyedévben 15,7 százalékra emelkedett a 2010 végén mért 13 százalékról. A Moody's szerint "a turbulens gazdasági viszonyok" és a rendszerben zajló jelentős adósság-átalakítások miatt a nem teljesítő hitelek aránya 2012-ben várhatóan tovább növekszik.

A cég az elemzésben közölte azt is, hogy az idei évre általa valószínűsített 1,5 százalékos GDP-bővülés után jövőre csak 0,5 százalékos növekedést vár a magyar gazdaságban.

A londoni Cityben vannak ezzel megegyező, de vannak ennél borúlátóbb növekedési előrejelzések is.

A BNP Paribas bankcsoport elemzőinek legutóbbi előrejelzése szerint például a magyar GDP-érték az idén még 1,3 százalékkal növekszik, 2012 egészében azonban 0,9 százalékkal csökken.

A Capital Economics gazdasági elemzőház londoni közgazdászai kétévi recessziót jósolnak az euróövezetben, és 1,5 százalékos jövő évi gazdaság visszaesést várnak Magyarországon.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni közgazdászainak új, felülvizsgált térségi prognózisa szerint az euróövezeti GDP-érték jövőre átlagosan 0,8 százalékkal csökken, és 2013-ban is csak 0,7 százalékkal emelkedik.

A GS londoni elemzői ennek megfelelően meredeken rontották a közép-európai gazdaságokra szóló előrejelzéseiket is, és közölték: Magyarországon az általuk eddig jósolt 1,1 százalékos GDP-növekedés helyett most már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést várnak 2012-ben.

A jövő évi, egész éves magyarországi recesszió ugyanakkor nem konszenzusos előrejelzés Londonban.

E héten ismertetett új előrejelzésükben a JP Morgan bankcsoport citybeli elemzői 0,5 százalékos GDP-növekedést valószínűsítettek 2012 egészére a magyar gazdaságban.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési és elemzőrészlegének felzárkózó térségi közgazdászai legújabb globális előrejelzésükben az általuk eddig várt 0,5 százalékos növekedés helyett 2012-re átlagosan 0,2 százalékos GDP-visszaesést jósoltak az euróövezetben. A ház ennek nyomán Magyarországon az eddigi prognózisában szereplő 1,2 százalékos növekedés helyett 2012 egészére most már stagnálást valószínűsít, de recesszióval nem számol.

http://www.portfolio.hu/gazdasag/penzugy/magyar_bankokat_minositett_le_a_moodys.160139.html

Jövőre recesszióba süllyed a magyar gazdaság - prognosztizálja friss jelentésében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. Az OECD szakértői szerint ez részben az üzleti és fogyasztói bizalom csökkenésére, a hitelezés stagnálására, az adósság leépítésére, valamint a jelentős költségvetési konszolidációra vezethető vissza. A szakemberek egyúttal azt is javasolják, hogy Magyarország kössön megállapodást a Valutaalappal és felszólítják a kormányt, hogy szüntesse meg a végtörlesztési programot.

Recesszió jön 2012-ben

A magyar gazdaság jövőre 0,6%-os visszaesésre számíthat az OECD várakozásai szerint. Ez a kormányzat 2012-es növekedésre vonatkozó hivatalos +1,5%-os prognózisánál lényegesen rosszabb. Igaz, a legutóbbi hírek szerint a kormány a növekedési feltételezésének újabb felülvizsgálatára készül, 0,5-1%-os bővülésről beszélnek a kormány részéről.

http://www.portfolio.hu/gazdasag/a_leggyengebbek_koze_sorolt_minket_az_oecd.159102.html

Kamatemelési ciklus kezdetét jelentheti be holnap a monetáris tanács. Az elemzők most 50 bázispontos emelést várnak.

Az elmúlt hetek hazai és nemzetközi hírei a leminősítéstől a forintgyengülésen át az IMF-hitel lehetőségéig sorra vetették fel ugyanazt a kérdést: mit lép erre a jegybank. Két hete a monetáris tanács (mt) egy nem kamatmeghatározó gyűlést követően jelezte, hogy amennyiben az európai pénzügyi piacokat jellemző kockázatkerülés növekedése tartósnak bizonyul, szükségessé válhat a monetáris kondíciók fokozatos szigorítása. Kedden ül össze a tanács, hogy döntsenek az irányadó rátáról, az elemzők egy 0,5 százalékpontos emelést tartanak a legvalószínűbb lépésnek, írja a Napi Gazdaság.

Egy kamatemelési ciklus meghirdetése, benne van a levegőben. Egy nagyobb egyszeri emelés mellett bár többen érvelnek, de annak több kockázata is van - mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. Nem lehet biztosan tudni, hogy mekkora szigorítás lenne elegendő, főleg, hogy az elmúlt évtizedek tapasztalatok alapján az árfolyam-menedzselésnek ez a formája nem működőképes.

Meddig lesz 310 az euró?

Az árfolyam nem akamatszint függvényében alakult, emellett a kamat „túlemelésének" kockázatával is számolni kell. A fokozatosság mellett azonban lehet tesztelni, hogy a forint ideiglenesen vagy tartósan van a mostani gyengébb 310 feletti szinteken. Utóbbinál az inflációs kockázatok is számottevőek lennének, így ez további érv lenne később az emelés folytatása mellett.

Kérdés, hogy mit tud a jegybank egyedül tenni egy ilyen gazdasági környezetben. Ha a kormányzattal közösen, együttműködve tudnának a forint érdekében kommunikálni, az lenne a legnagyobb gyógyír a hazai devizának - véli Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. Az mt egyedül leginkább csak kamatemeléssel tud reagálni, amelynek az előzőhöz képest a hatása korlátozott, még egy nagyobb szigorítás esetén is.

Az MNB a végső menedék

A legnagyobb kérdés, hogy a kormányzat hogyan tudja megnyugtatni a kedélyeket, csak ezután jön a jegybank - véli hasonlóan Németh Dávid, az ING vezető elemzője. Az első reakció márpedig ebből a szempontból nem túl pozitív. Ha lesz IMF-megállapodás az tényleg hozhat megnyugvást, addig viszont nem valószínű, hogy visszatérnének a hozamok az alacsonyabb szintekre. A tanács vélhetőleg 50, de inkább 100 bázispontos emelést léphet kedden, hosszabb távon pedig még többet. Kérdés ugyanakkor, hogy mennyi ideig tarthat a hatása.

A forint árfolyamában egyelőre az látszik, hogy miután péntek reggel fölment 316-ra az euró, azóta nem emelkedik tovább. Lehet, hogy azért, mert az MNB interveniál, de az is szerepet játszhat, hogy a leminősítés már be volt árazva, s most zárják pozícióikat akik shortolták a forintot. A kamatemelés mértéke attól is függ, hogy mennyit kell intervencióra költeni: ha sokat, akkor nagyobb emelés következhet, hiszen túl drága a forintárfolyam erősítése piaci műveletekkel.

Nem kell a kötvényünk

A forinton túl a másik problematikus pont, amit kezelni kell, az a finanszírozás. A mostani hozamszintek azt jelzik, hogy nincs nagy igény a magyar állampapírokra, ugyanakkor az ÁKK sem nagyon akar ilyen árakon értékesíteni. Egy nagyobb szigorítás és egy piacbarátabb kormányzati kommunikáció azonban a forinton és a hozamokon is segíthet - véli Samu János, a Concorde makroelemzője.

Hiába megfelelők a fundamentumok, a mostani időszakban eleve nehéz forrásokhoz jutni, a befektetők keresik a minőséget - tette hozzá Forián Szabó. Egy nagyobb összeg jár le jövőre, fontos, hogy rendelkezzen az ország egy "B tervvel", erre ideális lehet az IMF-hitel. A magyar gazdaság megítélésének jót tenne a Valutaalaptól importált hitelesség is - mondta Kondrát is. Az elmúlt időszakban ugyanis voltak olyan intézkedések (pl. végtörlesztés, magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása), amelyek ténye és azok kommunikációja sem segítette a befektetői bizalmat.

A Reuters által még a Moody's leminősítése előtt megkérdezett elemzők átlagosan év végére 6,75, jövő év végére pedig 6,55 százalékra várják a jegybanki alapkamatszintet.

http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/11/28/most_a_forinthitelesek_remeghetnek/

Tarlós István (Fidesz-KDNP) főpolgármester szerint a BKV januárban csődbe megy, veszélybe kerülhet több közlekedési beruházás - így a 4-es metró is -, ha nem változtatnak a finanszírozási rendszeren.

http://www.mfor.hu/cikkek/Tarlos__januarban_csodbe_mehet_a_BKV.html

A hitelminősítő szombat hajnalban Londonban közölte, hogy az eddigi "Baa3"-ról egy fokozattal "Ba1"-re rontotta a magyar fővárosra külön megállapított adósságkibocsátói osztályzatát, miután csütörtök éjjel ugyanilyen mértékben visszaminősítette a magyar kormánykötvény-osztályzatot, közölte az MTI. A lépés rutinszerű, az államadósság leminősítése után a bankok és az önkormányzati adósság kockázatrontása automatikusan be szokott következni.

http://www.portfolio.hu/gazdasag/mar_budapest_is_bovli.159049.html

A Moody's hitelminősítő által bejelentett leminősítésről közölt jegyzetet és tudósítást az osztrák Der Standard. Beszámolt a magyar kormánykötvény-osztályzat rontásáról a Die Presse és a Frankfurter Allgemeine Zeitung is - írja az MTI.

Magyarország leminősítése azt bizonyítja, hogy az Európai Unióban keményen megbüntetik a piacokon a fősodortól eltérő gazdaságpolitikát - áll a liberális Der Standard jegyzetében. Fájdalmas lecke ez a magyarok és Európa számára - vélekedett a szerző, András Szigetvari. Nyugat-Európában, mindenekelőtt Ausztriában - írta -, egy egyoldalú kép gyökerezett meg: Orbán Viktor nacionalista, aki a piac szabályaira való tekintet és jogi korlátok nélkül cselekszik. "Nem vitás, Orbán - írta a szerző - revizionista diskurzust ápol. A médiával és az ellenzékkel szembeni megfélemlítési politikája szégyen." "Gazdaságpolitikáját - tette hozzá - katasztrofálisan kommunikálta, de sok dologban igaza volt".

A devizahitel-előtörlesztési törvénnyel Magyarország eddig elsőként próbált meg kezelni egy súlyos problémát. A devizakölcsön az osztrák bankok exportslágere volt, és az osztrák felügyelet sokáig tétlenül figyelt. A számlát eddig az állampolgárok fizették. Hogy Budapest tehermegosztással próbálkozott, jó kiindulópont volt - állt a cikkben. A szerződésekbe való visszamenőleges beavatkozás - szigorú feltételekkel - Ausztriában is engedélyezett. Hogy az eljárás jogsértő-e, azt a bíróságoknak kell eldönteniük. Az akciót mégis rosszul hajtották végre, mert "rajtaütöttek" a bankokon - vélekedett a szerző. A Moody's - írta - a rossz konjunkturális helyzettel és a kormány vitatott politikájával indokolta a leminősítést. Ez legitim vélemény, de egy ország gazdaságpolitikájának mozgástérre van szüksége, "akkor is, ha ez nem tetszik a befektetőknek" - vélekedett a Der Standard munkatársa.

A következmények addig, ameddig a Standard&Poor's és a Fitch nem minősítik le ugyancsak "bóvli" kategóriába Magyarországot, elméletileg korlátozottak maradnak - írta a szintén a szombati lapszámban megjelent tudósításában a szerző. A gond a kormány számára az, hogy a Fitch és a S&P is már jelezte, hogy leminősítés várható - tette hozzá. A jelek szerint sok befektető egyáltalán nem akar erre várni - írta.

Suppan Gergely budapesti elemző a lapnak nyilatkozva úgy vélekedett, Magyarország "nem fog sokáig kitartani ilyen magas kamatok mellett". Sokak számára meglepetés volt a leminősítés, ugyanis az IMF-tárgyalásokról szóló bejelentéssel időt kellett volna, hogy nyerjen a kormány. Richter Sándor, a Bécsi Nemzetközi Összehasonlító Gazdaságkutató Intézet (WIIW) elemzője úgy látja, a leminősítés és az állampapírok emelkedő felárai fel fogják gyorsítani az IMF-tárgyalásokat. "Budapestnek most sürgősen szüksége van egy megállapodásra" - fogalmazott. A gazdasági alapadatok mindenesetre nem rosszak - áll a cikkben. Richter szerint a gond az, hogy a kormány intézkedéseinek összességében csak rövid távú hatásai vannak.

A vezető osztrák konzervatív napilap, a Die Presse tudósítást közölt arról, hogy a Moody's megvonta a befektetési ajánlású osztályzatot Magyarországtól. Az újság budapesti tudósítója, Peter Bognar részletesen ismertette a hitelminősítő indoklását és azt, hogy a forint árfolyama erősen romlott a hírre. A legtöbb magyar elemző - írta - azon a véleményen van, hogy a kormány "gazdasági szabadságharca" romjai felett áll, és nem csak a leminősítés miatt. Néhány nappal korábban a magyar nyilvánosság már megélhette a kormány egy kézzelfogható "arcvesztését" - folytatta a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való tárgyalások felvételére utalva. A szerző megfogalmazása szerint az IMF-hez való visszatérés "Canossa-járás" a kormány számára.

Az osztrák lap szerint a leminősítés nagy politikai károkat okozhat a kormánynak. "Közvélemény-kutatások szerint a Fidesz már most, mintegy másfél évvel a kormány hivatalba lépése után mintegy 1,8 millió szavazót veszített. Szakértők abból indulnak ki, hogy most további szimpatizánsok pártolnak el tőle" - írta a Die Presse.

Bécsi keltezésű tudósításban számolt be a Frankfurter Allgemeine Zeitung szombati számában arról, hogy a Moody's hitelminősítő intézet megvonta a befektetési ajánlású magyar besorolást.

A konzervatív német napilapban Michaela Seiser, az újság Magyarországgal rendszeresen foglalkozó tudósítója az írás alcímében kiemelte, hogy a Moody's kételkedik a kormány konszolidációs politikájában. Beszámolt arról, hogy a magyar kormány a leminősítést indokolatlannak és az ország elleni spekulatív támadásnak nevezte.

A cikkíró ismertette a nemzetgazdasági minisztérium ezzel kapcsolatos közleményét, amely utalt arra, hogy a magyar gazdaság az elmúlt másfél évben minden külső nehézség ellenére kedvező irányban fejlődött.

http://www.portfolio.hu/gazdasag/magyarorszag_nem_fog_sokaig_kitartani_ilyen_magas_kamatok_mellett.159056.html

A magyar államadós-osztályzat előző napi leminősítése után, péntek este leminősítette a Magyar Fejlesztési Bankot (MFB) is a Moody's Investors Service, emellett rontotta hét magyar kereskedelmi bank különböző osztályzatait, írja az MTI.

A Moody's péntek este bejelentette hét magyar kereskedelmi bank leminősítését is, ugyancsak összefüggésben a magyar államadós-osztályzat előző napi visszaminősítésével.

A cég Londonban közölte, hogy az FHB hosszú távú forint- és devizabetét-besorolása "Ba2"-re módosul "Ba1"-ről, az MKB ugyanezen osztályzata "Ba3"-ra "Ba2"-ről. A Moody's emellett rontotta az OTP, az OTP Jelzálogbank, a K&H és a Budapest Bank devizabetét-osztályzatait "Ba2/Not-Prime"-ra az eddigi "Baa3/Prime-3"-ról, valamint az Erste Bank Hungary hosszú távú devizabetét-besorolását "Ba2"-re "Ba1"-ről. A cég leminősítette az OTP és az OTP Jelzálogbank forintbetét-osztályzatát is "Ba1/Not-Prime"-ra "Baa3/Prime-3"-ról, az OTP devizaadósi osztályzatát "Ba1"-re "Baa3"-ról, és alárendelt adósi osztályzatát "Ba2"-re "Ba1"-ről.

http://www.portfolio.hu/gazdasag/penzugy/leminositette_az_mfb-t_es_het_magyar_kereskedelmi_bankot_a_moodys.159048.html

A Moody’s felőli leminősítés rendkívül negatív állampapírpiaci reakciókat okozott: az egyik névtelenséget kérő elsődleges forgalmazó azt mondta a Portfolio.hu-nak: a tőzsdén kívüli (OTC) piac lényegében befagyott, csak a tőzsdén zajlik kis forgalom melletti kereskedés, a kötelező árjegyzők ajánlatai alapján látszik csak a piac.

Az államcsőd kockázatát mutató 5 éves magyar cds-felár 620 bázispont körül mozog. Ez azt jelenti, hogy a történelmi csúcstól alig 20 bázispontnyira jár. A magyar csődkockázat novemberben nagyjából három hét alatt az 512 bázispontos szintről száz pontot, azaz több mint 20 százalékot emelkedett, de az IMF-tárgyalások újrakezdésének hatására múlt csütörtökön 592 pontra esett, és azóta is 600 pont alatt volt.

A 3 éves futamidejű referenciakötvény hozama a jegyzések alapján valahol 9,5 százalék körül, az 5 éves csaknem 10 százaléknál, a 10 éves 9,7 százalék körül mozog jelenleg. Ez tegnaphoz képest 120-150 bázispontos, azaz extrém mértékű hozamemelkedést jelent, és kísértetiesen hasonlít arra a helyzetre, mint ami 2008 októberében mutatkozott a magyar állampapírpiacon.

Holott már csütörtökön is aggasztó jelek mutatkoztak, az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint a 12 hónapos diszkontkincstárjegy-aukción 7 százalék fölötti hozamok alakultak ki, holott a korábbi aukciók gyenge vételi érdeklődése miatt az ÁKK a szokott 40 helyett csak 30 milliárd forintnyi mennyiséget hirdetett meg.

Az államkötvényhozamok is durván megugrottak a héten: a szerdán értékesített kötvények átlaghozama futamidőtől függően 8,38-8,68 százalék volt.

http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/11/25/osszeomlott_az_allampapirpiac/